A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122)
Magyar  |  English  |  Românã
Adatvédelem  |  Impresszum  |  Kapcsolat
Belépés
felhasználó
jelszó
belépésregisztrációjelszó
LIFE projekt  :  a kék vércse  :  monitoring  :  letöltés  :  linkek  :  galéria  :  levelezőlista  :  jeladós madarak
Legfrissebb híreink
Szinte minden országrészből kiemelkedő eredményekről kapunk híreket, ami a fészkelő kékvércse párok számát illeti. A legtöbb pár 4 tojást rakott, alig találkozunk 3, vagy 2 tojásos fészekaljjal, így bizton remélhetjük, hogy rekord-döntő évet élünk meg idén. (2011/06/24)
A hazai és vajdasági fészkelő-helyekre a napokban érkeztek meg az első kék vércsék. Mindjárt az első érkezők között akadtak korábban általunk jelölt, hazatérő madarak. (2011/05/25)
Ugyan a magyar-román kékvércse-védelmi LIFE projekt 2009-ben véget ért, a Milvus Csoport és a magyarországi partnerek, felvállalva az úgynevezett After LIFE (a pályázat lejárta után is fenntartani szükséges) tevékenységeket, idén tavasszal is elvégezték a program során kék vércsék számára kihelyezett költőládák tatarozását. (2011/05/04)
2011. február 11-én, pénteken zajlott le a zentai Royal Szállóban a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében tavaly indult, a kékvércse- és a szalakóta-állomány egységes természetvédelmi kezelését és állategészségügyi monitorozását célzó projekt ünnepélyes nyitórendezvénye. (2011/02/15)
Oldal letöltések száma: 1099338
Legutóbbi frissítés: 2012/06/10
<< előző 4 következő 4 >>  
Dőlnek a rekordok…
MME - Solt Szabolcs (2011/06/24)

Szinte minden országrészből kiemelkedő eredményekről kapunk híreket, ami a fészkelő kékvércse párok számát illeti. A legtöbb pár 4 tojást rakott, alig találkozunk 3, vagy 2 tojásos fészekaljjal, így bizton remélhetjük, hogy rekord-döntő évet élünk meg idén. A Vásárhelyi-puszta kékvércse-állománya sosemvolt méreteket öltött, több mint százhúsz pár népesíti be az alig 12.000 ha területű pusztát, ami duplája a néhány év előtti állománynak, s a legtöbb fészekben a napokban kelnek a fiókák.

Kelésben lévő kék vércse fióka (Fotó: Solt Szabolcs)

Kelésben lévő kék vércse fióka (Fotó: Solt Szabolcs)



A tavalyi viszontagságos időjárású év után, amikor szoliter kék vércse párokat egyáltalán nem találtunk, mert mindenki a telepes fészkelés előnyeitől remélte a sikeresebb fiókanevelést, most minden alkalmas helyet benépesítenek a madarak. Minden jel arra mutat, hogy nemcsak a vörös vércsék, erdei fülesbaglyok, de talán a kék vércsék is „ontják” majd a fiókákat.

Néhány napos vörös vércse fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)

Néhány napos vörös vércse fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)

Jönnek…
MME - Solt Szabolcs (2011/05/25)

A hazai és vajdasági fészkelő-helyekre a napokban érkeztek meg az első kék vércsék. Mindjárt az első érkezők között akadtak korábban általunk jelölt, hazatérő madarak. Az ilyen, korán megjelenő madarak egy része azonban akár tovább is állhat, ha az április végi-május eleji időszakban alkalmatlannak ítéli a fészkelő-helyek körüli táplálkozó-területek állapotát. Ilyenkor a madarak bejárják a környező fészkelő-helyeket, az egész Kárpát-medencét, de akár Ukrajnáig is elmehetnek, mire egy alkalmasnak talált helyen költésbe kezdenek. A tavasz kezdetben sajnos nem egyértelműen jelezte számunkra, milyen időjárást tartogat az idei év. A sok belvíz, magas vízállás nem kedvező a vércsék számára, és a Vásárhelyi-pusztán például olyan műfészek-telep is volt, amelynek fái sorban dőltek ki az „időszakos tó” fojtogatásában.

Sorban dőltek ki a telep fészket tartó fái (Fotó: Solt Szabolcs)

Sorban dőltek ki a telep fészket tartó fái (Fotó: Solt Szabolcs)



Ezen a telepen a korai időszakban még az ellenőrzés is igen körülményes volt, mert csizmaszáron felül érő víz állt a fészkek alatt. A ládák felét aztán, ahogy a fák megadták magukat, sorban át is kellett telepítenünk, megelőzendő, hogy a költés alatt legyünk kénytelenek menteni a fészekaljakat.

Még május elején is 60-70cm víz állt a telep alatt (Fotó: Solt Szabolcs)

Még május elején is 60-70cm víz állt a telep alatt (Fotó: Solt Szabolcs)



Szerencsére az időjárás gyorsan javult, és ahogy azt a többnyire meglepően nagy, 5-8 tojásos vörös vércse és 7-9 tojásos erdei fülesbagoly fészekaljak már sejteni engedték, még a fenti fészektelepen is meglepően sok fészket foglaló kék vércse pár igazolta vissza, hogy minden bizonytalanságunk ellenére idén gazdag teríték várja a madarakat.

Párját váró kék vércse tojó a frissen elfoglalt fészekben (Fotó: Solt Szabolcs)

Párját váró kék vércse tojó a frissen elfoglalt fészekben (Fotó: Solt Szabolcs)



Árgus szemmel figyeltük, kiket látunk viszont idén (Fotó: Solt Szabolcs)

Árgus szemmel figyeltük, kiket látunk viszont idén (Fotó: Solt Szabolcs)



A Vásárhelyi-pusztán például a legelső madarak egyike egy igazi apa-típus hím volt, amelyik most egy gyűrű nélküli tojónak udvarolva ugyanazon a fészektelepen kezdett költőládát foglalni, ahol tavaly, miután az akkori párja elpusztult, és ennek ellenére sikeresen repítette ki egyetlen fiókáját.

Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)

Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)



Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)

Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)



Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)

Hazatérők (Fotók: Balogh Gábor és Solt Szabolcs)



Viszont láttuk „Tihamért” is, az egyik geolokátort viselő hímet, reméljük, sikerül megfognunk, és a kis műszer által újabb információkat közöl a kék vércsék Afrikai útvonaláról.
 
Tavaszi tatarozási munkák a kék vércse műfészek-telepeken
Nagy Attila (Milvus Csoport) és Solt Szabolcs (MME) (2011/05/04)

Ugyan a magyar-román kékvércse-védelmi LIFE projekt 2009-ben véget ért, a Milvus Csoport és a magyarországi partnerek, felvállalva az úgynevezett After LIFE (a pályázat lejárta után is fenntartani szükséges) tevékenységeket, idén tavasszal is elvégezték a program során kék vércsék számára kihelyezett költőládák tatarozását.

Fészektatarozás a Partiumban (Fotó: Nagy Attila)

Fészektatarozás a Partiumban (Fotó: Nagy Attila)



Tudvalévő, hogy a kék vércse, hasonlóan az összes többi sólyomféléhez, nem épít saját fészket, fiókáit más madárfajok fészkeiben neveli. leggyakrabban a vetési varjú fészek-telepeken találnak helyet maguknak, miután a varjak fiókái kirepültek. A program egyes területein azonban egyáltalán nem fészkelnek vetési varjak, Csongrád-megye területén például az elmúlt húsz esztendőben nem tudott létrejönni új telep, miután a nyolcvanas években folytatott mérgezések következtében mind megszűnt. Az előző években létesített műfészkekből álló fészektelepekkel azokon a helyeken igyekeztünk lehetőséget biztosítani a vércséknek, ahol a természetes fészkeket építő vetési varjak telepei hiányoztak, hiányoznak.

Fészektatarozás a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Solt Szabolcs)

Fészektatarozás a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Solt Szabolcs)



Egy költési szezon során ezek a fából ácsolt műfészkek megtelnek az adott fészket belakó madarak ürülékével és köpeteivel, ami aztán, a nedves téli és tavaszi időjárás körülményeinek betudhatóan tömör, vizes masszává állhat össze. A zárt, fedeles ládák nagyszerű védelmet biztosítanak a tojásoknak és a fiókáknak a nyári zivatarok ellen, rendkívül fontos hozadékuk a védelmi tevékenységek szempontjából egyértelmű, ugyanakkor a párás időszakokban jóval nehezebben és lassabban száradnak ki, mint a természetes gallyfészkek. Amennyiben tavasszal a tojások ilyen nedves rétegre kerülnek, könnyen kihűlnek és így tönkremehet az adott évi költés. Ebből a megfontolásból kell évről-évre elvégeznünk a szükséges fészektakarítást, fészekanyag-pótlást, amihez esetenként egyéb karbantartási, a fészkek megerősítését célzó munkák is járulnak.

Fészket foglaló vörös vércse (Fotó: Nagy Attila)

Fészket foglaló vörös vércse (Fotó: Nagy Attila)



Ezek a mesterséges fészkek ugyan eredendően a kiemelt közösségi jelentőségű kék vércsék számára kerültek kihelyezésre, ám a ládákat más fajok is szívesen foglalják. Helyenként jelentős vörösvércse-, csóka-, illetve erdeifülesbagoly-állomány telepszik meg ezekben a fészkekben, és védett fajokról lévén szó természetesen az ő jelenlétüket is örömmel nyugtázzuk. Mivel az említett fajok a kék vércséhez képest jóval korábban kezdenek költésbe, munkánk során nem egy alkalommal találkozunk a tojásokon kotló vörös vércsékkel és fülesbaglyokkal. A helyenként igen számos (vörös vércsék többségénél 5-8; az erdei fülesbaglyoknál zömében 7-9) lerakott tojást látva abban bizakodunk, hogy a tavalyi gyenge év után idén minden területen megfelelő lesz a zsákmányállatok (főleg a mezei pocok) állománynagysága, így a május elején érkező kék vércséket is terített asztal várja majd. A megfelelő állapotú lakosztályokról mi a magunk részéről már gondoskodtunk.

Az erdei fülesbagoly otthona (Fotó: Nagy Attila)

Az erdei fülesbagoly otthona (Fotó: Nagy Attila)



Köszönjük minden önkéntes segítőnk kitartó és áldozatkész munkáját!
Nyitórendezvény - „Conservation management and animal health monitoring of Natura 2000 Bird Species”
(2011/02/15)

2011. február 11-én, pénteken zajlott le a zentai Royal Szállóban a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében tavaly indult, a kékvércse- és a szalakóta-állomány egységes természetvédelmi kezelését és állategészségügyi monitorozását célzó projekt ünnepélyes nyitórendezvénye. A 15 hónap időtartamú programban a két ország területén együttműködő partnerek a Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Kiskunsági és Körös-Maros Nemzeti Park. Az EU és a hazai Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával megvalósuló program 2011 szeptemberében zárul, teljes költségvetése közel 250 ezer euró.





Gergely József, a Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesület elnöke, a projekt szerbiai részének vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd az IPA-programok szabadkai koordinációs központjának képviselője, Dejan Vujinović számolt be arról, hogy a 2010-es esztendőben több mint 70 közös, határon átnyúló projekt indult. A Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesület nevében Milan Ružić, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevében pedig Solt Szabolcs szólalt fel, bemutatva a résztvevő szervezetek tevékenységét. A vendégek rövid előadás-sorozatban ismerhették meg a projekt előzményeit, a két madárfaj helyzetét és a védelmük érdekében kitűzött közös célokat. Elhangzott, hogy e mostani pályázat a 2006-2009 között Románia és Magyarország területén lezajlott kékvércse-védelmi LIFE Nature program eredményeire is épül, hiszen – a szalakóta mellett – ugyancsak a kék vércsék védelmét szolgálja.

Fotó: Szabó Attila

Fotó: Szabó Attila



Fotó: Szabó Attila

Fotó: Szabó Attila


A két kiemelt faj mindegyike a Natura2000 hálózat jelölő faja, pusztai élőhelyek jellegzetes és impozáns tollruhájú fészkelő madara. A szalakóta természetes körülmények között idős fák odvában költ, ám odvas fa híján ma már szinte alig talál fészekrakó helyet. A faj fészkelését megkönnyítendő a Vajdaságban - főleg Észak-Bácskában, Észak-Bánátban és a Tisza mentén mintegy négyszáz, Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyében pedig 850 fészkelő odút helyezünk ki számukra. Néhány éve alig harminc-negyven pár költött Szerbiában, mostanra azonban már a kétszeresénél is nagyobb az állomány. A másik, veszélyeztetett madárfaj a kék vércse, amely, természetes körülmények között üres varjú- és szarkafészkekben költ, ha teheti telepes módon. Esetükben a szerbiai oldalon 600, míg a program magyarországi területein 800 költőládával igyekszünk biztosítani a fészkelő-helyet, de állományuk hosszú távú megőrzésében alapvető feladat a telepes fészkelést biztosító vetésivarjú-fészektelepek megóvása is. Egységes monitoring-rendszert dolgozunk ki a két faj fészkelő állományának felmérésére, előadásokat tartunk az iskolásoknak, a vadászoknak és a mezőgazdasági termelőknek, hogy segítsék tevékenységünket. Mindemellett szeretnénk a lakosságot, a nagyközönséget is megnyerni e fajvédelmi akciónak, hiszen csak így tudjuk hosszú távon szavatolni, hogy ez a két ritka madárfaj fennmaradjon és gazdagítsa környezetünket.

Fotó: Szabó Attila

Fotó: Szabó Attila



Fotó: Szabó Attila

Fotó: Szabó Attila



<< előző 4 következő 4 >>  
© A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05/NAT/H/000122) Az oldalon található információk és adatok a program tulajdonát képezik, azok és részeik bármilyen formában való utánközlése vagy felhasználása kizárólag a programvezető írásos engedélyével lehetséges.